A baba f�lig nevet�, f�lig bugybor�kol� g�gy�g�ssel komment�lta a kijelent�st.

- �gy gondolod? Sz�val szerinted ez egy �rz�s? - Holmes �sszer�ncolta a homlok�t. A kisl�ny v�laszul titokzatosan, der�sen g�c�g�tt. A f�rfi �gy l�tta, hogy m�g hunyor�tott is hozz�. Mintha j�l mulatna mag�ban egy titkon, amit csak � ismer...

- Rendben - Biccentett. Hamar el�ker�lt a Stradivari, a gyanta illata bet�ncolta a szob�t, a gyermek el�gedetten ny�jt�zkodott... Ismer�set �rzett, sejtette, hogy valami olyan j�n, amit � m�r ismer �s szeret...

Ez�ttal is Vivaldi ker�lt sorra, nem v�letlen�l. A tavasz els� t�tele... Holmes, mik�zben j�tszott, a l�nyt l�tta maga el�tt, akinek m�g a nev�t sem tudta, �s akit akarat�n k�v�l ugyan, de megb�ntott... A j�t�k v�gezt�vel az ablakhoz l�pett, h�tat ford�tva Susannak, aki el�gedett szuszog�ssal fejezte ki tetsz�s�t.. A l�nyka �jb�l azon a k�l�n�s babanyelven kezdett halandzs�zni. A detekt�v hallgatta, hallgatta, m�g a gyermek ki nem fogyott a szuszb�l, �s egy m�ltatlankod� siv�t�ssal �ssze nem foglalta a mondand�j�t.

- Azt hiszed? - T�n�dve pillantott ki az utc�ra. - �m legyen... de csak a te kedved�rt!

Kisietett a szob�b�l, pont az el�tt csukta be az ajt�t, miel�tt Mrs Hudson bel�pett volna a m�sikon. Olyb� t�nt, mintha ott sem j�rt volna, a baba �rtatlanul pislogott az asszonyra, l�tszott rajta, hogy � bizony nem fog �rulkodni...

----

- Sz�p rajz.

- K�sz�n�m - A le�ny h�tra se n�zett. T�voli szeml�l� azt hihette volna, teljes figyelm�t munk�j�nak szenteli, mely a parkot �br�zolta. - Mi hozta vissza, Mr Holmes? - Besz�d k�zben n�h�ny kr�tavon�ssal felv�zolt m�g egy f�t a pap�rra. Azt�n neki�llt a r�szleteknek. A leveleit egyenk�nt, hatalmas t�relemmel rajzolta fel, l�tszott rajta, hogy nem t�k�leteset akar alkotni. Nem. Az�rt csin�lta, mert �lvezte.

- Bocs�natot kell k�rnem - A detekt�v a l�ny h�ta m�g�l el�sz�r mell� l�pett (egy hossz� pillanatig vizslatva a k�pet), majd szembefordult vele. - Tov�bb� parancsba kaptam, hogy tudjam meg a nev�t - Alig l�that� mosoly jelent meg az arc�n.

- Bocs�natot? A nevemet? Nocsak... - V�gre felpillantott. Tekintet�k tal�lkozott, m�lyen egym�s szem�be n�ztek. Nem elveszve, hanem ink�bb vizslatva, kutatva, mintha a m�sik gondolat�t pr�b�ln�k kital�lni. Ha egyik�k kiss� jobbra sand�tott, a m�sik gyanakodva k�vette, oda-vissza... Ker�lgett�k egym�st, gyanakodva figyelt�k... V�g�l a l�ny elmosolyodott. - Nem haragszom.

- Szabad megtudnom, ki nem haragszik?

- �n szerint ki?

- Azt s�gt�k, hogy Tavasz kisasszony szem�lyesen.

- L�m... Ki s�gta ezt?

- Az titok.

Susanra gondolt. A kisl�nyra, aki annyira nem illett mell�, m�gis... Ha mellette volt, nem gondolt arra, hogy neki esze �g�ban sincs gyereket nevelni. Szinte �rezte, hogy a gyerek kital�lja, mi j�r a fej�ben. R�ad�sul, �s ez a legfur�bb, � is hallani v�lte mindazt, amire a gyermek gondolt. El�sz�r azt hitte, �nmag�val ker�lt ellentmond�sba, azt�n r�j�tt, hogy csak olyasmivel tal�lkozott, amit m�g nem ismert.

Att�l kezdve igyekezett min�l jobban kiismerni, �s min�l t�bbet megtudni r�la.

- �rtem - A l�ny nem firtatta tov�bb. Ha titok, akkor titok. - Egy�bk�nt, mindaz, amit tegnap elmondott... igaz - Sz�netet tartott. A m�v�re �sszpontos�tott. Kicsit t�volabb �szrevett egy mag�nyosan �lldog�l� alakot, most azt pr�b�lta felskiccelni, hogy azt�n meg�r�k�thesse. Csak akkor sz�lalt meg �jra, mikor m�r a r�szletek kidolgoz�s�n�l tartott. - �desany�m fiatalon meghalt, �desap�m kor�n �jran�s�lt. Vagyonos ember, m�sodik h�zass�gakor mostohaany�m csal�dja bevette �t a j�l men� v�llalkoz�sba... A kapcsolatunk valami�rt megromlott. Azt mondj�k, egy tisztess�ges kisasszony nem hirdet... pedig �n sz�vesen csin�ln�k b�rmit... annyira szeretn�k hasznos lenni, fontos, hogy jelentsek is valamit ezen a vil�gon... de egyszer�en nincs semmi, nem l�tezik semmi... - Elharapta a mondatot. Holmes a t�volba meredt, a l�ny a pap�rra. Hallgattak. A f�rfi nem szokott hozz�, hogy �gy megny�ljanak el�tte, �s tal�n a le�ny is azt �rezte, hogy ez�ttal messzire ment... messzebbre, mint szokott. K�zvetlenebb volt, mint valaha. - Eln�z�st. Sajn�lom.

- N�zze, �n... - kezdte a detekt�v, de azt�n elhallgatott.

" Gyermek m�g. Gyermekre b�zni gyermeket? Nem. Nem tehetek semmit se."

Megr�zta a fej�t. A l�ny �sszevont szem�ld�kkel n�zte a k�pet, lassan besz�vta a leveg�t, majd kif�jta... kiss� sziszeg�s, szuszog�s hangot eredm�nyezett...

" Sz�-sz�... Gyermekek..."

- Ideje tov�bbi kellemes munk�t k�v�nnom �nnek, Tavasz kisasszony!

- V�rjon! M�r nem dolgozom rajta - Felemelte a apa�rt, kiss� megr�zta, hogy a f�l�s kr�tapor lehulljon r�la, azt�n a f�rfinek ny�jtotta. - �nnek adom.

"Sz�sz�... Majd megmondom, hogy Tavasz kisasszony k�ldi."

- K�sz�n�m - Elvette. - Viszontl�t�sra!

- Viszontl�t�sra! - Holmes m�r indult, mikor a le�ny m�g ut�na sz�lt. - A nevem Isabel Clairmont.