3. fejezet

                         Az �j otthonom

Amikor befejeztem az ev�st, Holmes csengetett Mrs. Hudson-nak, aki elvitte az �res t�lc�t.

-         Watson �r�lni fog, hogy van �tv�gya. – halv�nyan mosolygott.

-         Nos, nagyon �hes voltam. ���… Mr. Holmes?

-         Igen?

-         Haszn�lhatn�m a f�rd�szob�t? Szeretn�k megmosakodni meg… minden.

-         Term�szetesen. Megmutatom �nnek.

Fel�lltam.

-         Hol vannak a tiszta ruh�im?

-         Mrs. Hudson betette �ket a szekr�nybe.

-         K�sz�n�m.

Egy bok�ig �r�, barna A-vonal� szokny�t v�lasztottam meg egy z�ld, ujjatlan fels�t, majd k�vettem a f�rfit a folyos�ra.

-         K�t f�rd�szoba van. Egy a f�ldszinten, azt Mrs. Hudson haszn�lja, egy pedig az els� emelten. Az az eny�m, �n nyugodtan haszn�lhatja azt.

-         Dr. Watson nem lakik itt,

-         Itt lakott, de m�r nem. Nemr�g n�s�lt meg, �s most Kensingtonban �l. �jra praktiz�l. Az �n szob�ja volt az �v�.

A szob�m a m�sodikon volt. Lement�nk a l�pcs�n. Jobbra volt a f�rd�szoba, balra Holmes szob�ja �s a szalon, amit dolgoz�szobak�nt is haszn�lt.

A detekt�v kinyitotta az ajt�t �s beengedett.

- Na, ez azt�n a retr� f�rd�! – jegyeztem meg.

- Parancsol?

- Ez csak egy mond�s. Nem fontos…

- Nos, felt�telezem, tudja haszn�lni a v�zcsapot.

- Elboldogulok vele.

- J�. A piszkos ruh�it itthagyhatja, Mrs. Hudson majd gondoskodik r�luk. Ha v�gzett, csatlakozhat hozz�m a dolgoz�szob�ban. Balra az els� ajt�.

B�logattam. Fejet hajtott, majd elment, becsukva maga m�g�tt az ajt�t.

A f�rd� ut�n �jra embernek �reztem magam. Megf�s�lk�dtem �s �sszefogtam a hajam. Belen�ztem a t�k�rbe. Az arcom s�padt volt. Pr�b�ltam mosolyogni, de nem tudtam.

Akkor kezdtem el felfogni, hogy mindent elvesztettem. A csal�dom, a bar�taim. A vil�gom.

Eleredtek a k�nnyeim �s lecs�sztam a padl�ra. Nagyon, szinte hiszt�rikusan s�rtam. Hallottam, hogy valaki kopog, se nem b�rtam v�laszolni. Az a valaki bej�tt, le�lt mell�m �s �t�lelt. 10-15 perc m�lva v�gre abba tudtam hagyni a s�r�st. Kinyitottam a szemem, �s feln�ztem, hogy l�ssam, ki van ott velem.

Holmes.

Lehajtottam a fejem, elpirultam, mint �llat, �s kicsit elh�z�dtam. �gy �reztem, menten els�llyedek. Let�r�ltem a k�nnyeim �s megpr�b�ltam fel�llni, de a l�baim elzsibbadtak. Visszahuppantam a f�ldre.

-         Jobban �rzi mag�t? – A hangja gyeng�d volt, de nem b�rtam r�n�zni.

-         Igen. Sajn�lom. �ltal�ban, nem szoktam s�rni.

-         Semmi sz�ks�g a bocs�natk�r�sre. Ha nem t�vedek, m�rpedig nem szoktam, �n elvesztett mindent. Ha ez nem megfelel� indok a s�r�sra, akkor mi?

Elmosolyodtam. Fel�llt �s a kez�t ny�jtotta. �n elfogadtam �s �n is felemelkedtem. �sszeszedtem minden b�tors�gom, �s a szem�be n�ztem. M�lyen. Sz�rk�s-barn�s szemei most nem is voltak sz�r�sak, ink�bb bar�ts�gosak. �s alig �szrevehet�en, de mosolygott.

-         K�sz�n�m! – suttogtam.

� fejet hajtott �sszekulcsolt a kezem felett, majd elengedte. L�pteket hallottam.

-         Valami baj van? – A doktor meg volt r�m�lve.

-         Watson! Hogy van? – A detekt�v hangja vid�m volt. – A vend�g�nk m�r sokkal jobban �rzi mag�t. Megevett n�gy szendvicset!

-         Nos, ez nagyszer�! F�j m�g a feje?

-         Nem, dr. Watson, csak egy kicsit sz�d�l�k.

-         Ez term�szetes, egy ilyen sokk ut�n. Ne agg�djon. Holnapra m�g jobban �rzi mag�t.

Ebben rem�nykedtem �n is.

Elvesztettem mindent, de tal�ltam bar�tokat. Tudtam, hogy az elk�vetkez� napok, h�napok vagy �vek nehezek lesznek, de meg�rte. Tal�n a v�gzet sodort ide. Arra viszont gondolni se mertem, hogy mi�rt j�ttem olyan zavarba Holmes k�zels�g�t�l.

- Nos, �gy v�lem, a f�rd�szoba ne ma legjobb hely arra, hogy b�rmit is megvitassunk. Menj�nk, a szalonba! – �s ezzel nagy nyomoz� kisietett, mi pedig Watsonnal k�vett�k �t.